"AZ A NEMZET, AMELYIK EMLÉKEIT VESZNI HAGYJA,
AZ A SAJÁT SIREMLÉKÉT KÉSZITI,
S VESZTESÉGE AZ EGÉSZ EMBERISÉGNEK.


Ipolyi Arnold



Ennek a honlapnak az a célja, hogy a korabeli képeslapok segítségével megismertesse a történelmi Magyarországhoz tartozó elszakított területeket, Erdélyt és azon belül is a Székelyföldet, a Partiumot és Kelet-Bánságot, - amelyek ma sajnos Románia fennhatósága alatt vannak - a Honfoglalástól egészen az 1920 június 4-i Trianoni Békeszerződés időszakáig.

A képes levelezőlap 1870-ben jelent meg August Schwarz oldenburgi német kereskedő által. Az ismeretett időszak 1870-től 1980-as évekig mutatja be a városokat és falvakat. Azt hiszem az idelátogatókat is a képeslapok tárgyszerű, varázsa megfogja. Szinte érezhetően megérint a múlt. A fényre, a képeslapra, a múlt üzenetére hatalmába kerít bennünket. Lesznek pillanatok, amikor elábrándozunk egyik-másik képnél. Szinte fáj, hogy tudjuk, mi következett: a "Trianon," amely elszakított több magyar embert szeretteitől, családjától, megfosztották akaratuk ellenére magyar állampolgárságuktól és megkérdezésük nélkül, hogy akarnak-e idegen ország kisebbségei lenni döntöttek Magyarország feldarabolásáról a nagyhatalmak.

Honlapom létrejöttének alapgondolata és célja a múlt városképei és faluképeinek bemutatása és a századfordulón rögzített állapot. Honlapommal közkinccsé kívántam tenni a rejtőző sok ezer képeslap egy parányi részét. Abból indultam ki, hogy a korhű képeslapok olyan hiteles dokumentumok, mint az okirat, a levél és a napló. Az idelátogatók tudnak az utcák, a terek, a házak állapotából, stílusából, az emberek öltözékéből, életmódjából, sőt az arcáról is olvasni és megértik hangtalan üzenetüket a képeslapon keresztül. Megértik, amikor ünnepélyes merevséggel pózolnak és főként: akár esik, akár süt a Nap, esernyőt hordanak, mint a városi módi látványos szimbólumát. Közkinccsé kívántam tenni a nagy gyűjtemények e néhány (száz) darabját azért is, mert a régi fénykép és képeslapgyűjtése kedvelt és hasznos hobbyvá vált napjainkban.

Ez a honlap nosztalgiaként mutatja be a Történelmi Magyarország szerves részéből a korabeli Történelmi Erdély, Partium és Kelet-Bánság városait és falvait az elvágyódás a békebeli aranykorba, az emberiség ősi álmába. Az utakat, a tereket nézve a természeti és az emberi táj harmóniája ragad meg bennünket. Nosztalgiánkat alighanem a városépítészet remekei is táplálják.

A képeslapból kitűnik:

A "HAGYOMÁNYOS MAGYAR VÁROSKÖZPONT VAGYIS A TEMPLOM KÖRÜLI PIACTÉR"
a legtöbb helyen harmonikusan bővült városházával, szállodával, takarékpénztárral, üzletsorral. Általában a hajdani főtérről indult ki a modern üzleti központ, a város fejlődése. Benne vagy körülötte épültek fel a rangosabb lakóházak, bérpaloták. Nem alaptalan a nosztalgia: a századfordulón még létezett várostervezés és az európai mércét elérte vagy megközelítette az urbanizáció.

Nem véletlenül, nem feledékenységből maradtak ki jeles városok és falvak, tájak, hanem azért mert azokról nem kaptam képeslapokat. Az ilyen képeslapgyűjtés leginkább a régészethez hasonlít: amint az ókori várost, falut kiásott romokból, úgy a 100 év előttit is csak esetlegesen megmaradt mozaikkő-képeslapokból, fényképekből lehet rekonstruálni. Ebből következik, hogy jószerint a jelkép értékű kultuszok színterei és eseményei, paloták, templomok, jeles ünnepek képeslapjai maradtak fenn.



 


Hit Counter